To my Odedim

My Dearest Odedim,

Gimmel Session just started and I can't tell you how much I miss you all!!!
I have to say it is so weird to be a counselor, I almost forgot to go down on shabbat to beginning song of the service. It was funny XD
Although it is a lot of fun, there is no minute when I'm not thinking abou each of you! Thank you for making me the last month the best time of my life! I'm not kidding it really was. And I can't explain how much I love youu! I hope it so badly we can keep in touch, and some of you have the chance to come to Hungary! And I'm gonna try everything to come next year, but you know it was a big thing to come once in my life, and it is not easy... :(
And thank you for being so open to me, now I feel I'm really close with many of you, I feel I know many of you for years!!! I can't explain, I is such a good feeling <3


In the morning while the tenth graders were singing Adon Olam I was crying, (everybody was looking at me like, what the hell is she doing...XD) it reminded me on the last shabbat when we were singing together Adon Olam again and again, everybody left but we were still singing because everybody knew this was our last shabbat. Then I walked to the Oded village and looked at the boards and read every-bodies name on it. I felt better after that.
(Oded girls, do you know about somebody who finished our board? because Frurmans, Caitlins, and Aris name is already on it but it is black(????) and it looks disgusting... I'm gonna do it again don't worry :) )
My CO's are Amalia and Dylane they are awesome I love them so much!
They almost do everything with the cabin so I don't have as much work, but it is still very hard, because we have 13 9th graders (and we almost got 14, because one girl is not comfortable with her cabin...). So I'm so tired, it is so much harder to be a conselor , I miss the lot of freetime that we had together!
I really enjoyed the Rainier trip with you, and all the stupid stuff (it was like in the movies that I've seen before and then I finally got here and and we are really doing them XD) like the carnival, paint and chocolate fights!
But the thing that I miss the most is just hanging out with you!

Nagyon nagyon nagyon SZERETLEK TITEKET!!! <3 <3 <3
pusziii
and hugs <3
xoxo

Viviiiii

P.S.: I'm very sorry for the spelling mistakes... ;)

Veget ert az Oded Program

Veget ert a tabor masodik turnusa (Bet Session) ami azt jelenti hogy bucsut kellett mondanunk az Odedektol. (Oded - tanulo conselour, amugy heber szo es azt jelenti hogy batorit, tehat tulajdonkeppen batoritonak hivtak minket a taborban)
Mi Odedek 50en voltunk es az egy honap alatt amit egyutt toltottunk egy csalad lettunk.
Amikor elbucsuztam toluk, eletem egyik legnehezebb pillanatait eltem at. A legnehezebb az volt, hogy egyszeruen nem tudtam felfogni, hogy lehet hogy soha többé nem látom őket.
Mindent meg fogok tenni hogy ez ne igy történjen.
Mindenkinek mondtuk Jakabbal hogy jöjjenek majd Magyarországra meglátogatni minket, és van egy olzan erzesem hogy lesznek akik tenyleg eljönnek majd egyszer... :)
Ey volt életem legcsodálatosabb hónapja, nem hiszem hogy bármi is felülmulhatná ezt. A képek magukért beszélnek ;) (Igen ez idő alatt fotómániás lettem azért van ennzi kép.
Hihetetlen, hogy csak egy honapja ismerem őket, sokan olyanok számomra mintha a legrégebbi barátaim lennének.
Holnap kezdődik a Gimmel Session ami azt jelenit hogy most mar Counselorok leszünk. A munka most kezdődik...

Rainier trip

Ma jottunk vissza a Rainier triprol!
A Rainier egz 4000 meter magas hegy es itt van a tabortol 2 oranyira.
Elso nap gyonyoru idonk volt es egszeruen fantasztikus volt!!! Felmentunk egy oriasi vizeseshez, olyan volt mint a disney filmekben, (fabulousXD) Azt hittem hirtelen nem is a Foldon vagyok ! Majd meglatjatok a kepeket. Es nem fogjatok elhinni: A vizesesnel mi tortent? egszer csak hallok magyar hangokat? kerdezem magamtol megorultem? es nem! Magyarok voltak! Beszelgettunk veluk! Annyira csodalotos volt, hogy valakinek azt mondod hogy Budapest es tudja mirol beszelsz!!! Szerintem ezek nem veletlenek. Egyszeruen boldogga tett hogy tudtunk valakivel beszelni meg ha idegenek is valahogy ugy ereztem osszetartozunk ebben az idegen orszagban... Masodik nap esett az eso es egy joval hosszabb tura kovetkezett, osszesen 8 orat voltunk a hegyekben!
Egyszeruen nem tudtam elhinni hogy itt vagyok a vilag masik vegen es epp a havat taposom a szerencsere vizallo cipommel!
Gyonyoru volt, raadasul a legjobb lehetoseg volt megismerni a tobbieket jobban! Osszesen tobb mint 50en vagyunk mi Odedek ( akik segitenek a vezetoknek a gyerekekkel)
Most mar sokkal boldogabb vagyok! szerintem ez foleg azert van mert megszoktam a nyelvet, ki tudom fejezni magam! Korbe tudtam irni azt a szot hogy diarrhea mert nem jutott eszembe,
ez utan arra ugy ereztem bar mire kepes vagyok az angolt illetoen ... XD
Az elso nap a taborban nagyon jo volt, mert mindenki teljesen nyitott volt felem, meg rogton ugy kezeltek mint ahogy altalaban az amerikaiak az osszes idegent- mintha egy regen nem latott barattal talalkoznanak. Viszont a masodik es harmadik nap nagyon kemeny volt, mert utana igz nem nagyon volt mondanivalonk, ezen kivul en alig tudtam megertetni magam. Radasul itt mindenki ismeri egymast 8 eves kora ota, egy ilyen tarsasagba nagyon nehez beilleszkedni foleg hogy en ilyenkor meg visszahuzodobb leszek mint altalaban... De erot vettem magamon es megprobaltam nyitott lenni :) es rajottem hogy ez jobban ment mint gondoltam!!!

Most mar minden megvaltozott szamomra! Mintha itt egy uj ember lennek, marmint tovabbra is onmagam, de megis mas, mert mar nem vagyok stresszes mint regebben sokszor amikor nem a legkozelebbi baratokkal voltam. Eze kivul: Teljesen hozzaszoktam az angolhoz! Persze a hibak ott vannak tovabbra is, meg minden nap tanulok valami ujat. De most mar nem erzem teljesen ugy magam mintha egy idegen lennek egy csaladban. Egy vagyok a sok kozul, egyutt rohogunk, es csomot beszelunk, meg jatszunk...
Amennyira jo is itt most mar, egyre jobban hianyzik mindenki, es neha azt kivanom barcsak haza mehetnek csak par orara!
De tudom hogy nem lehet, es elvezem az eletet itt!
Annyira halas vagyok hogy nekem jutott ez az oriasi lehetoseg es hogy itt lehetek!!! Szerintem most kezdem csak felfogni ezt az egeszet! Itt vagyok Amerikaban! Ez eddigi kis eletem legnagyobb kalandja!!! Mar alig varom hogy folytatodjon!
Puszilok otthon mindenkit

P.S.: Bocsi a helyesirasi es nyelvhelyessegi hibakert, de aki jobban ismer tudja hogy nem az erossegem az iras, meg onmagam kifejezese, de dolgozom rajta!!!
radasul az angol is ratesz egy lapattal... vagy tobbel... mar volt olyan hogy azon kaptam magam hogy angolul gondolkodtam XD

Repülő út és 1. nap!!!

5-re kiértünk a reptérre. :) Minden simán ment a csomagom nem haladta meg az engedélyezett 23 kilót.:) Viszont mikor megláttam Jakab cuccát... Pontosan egy akkora túratáskát hozott mint amekkora az én kézipoggyászom. :) nem gááááz...

Fél 10 körül leszálltunk Párizsban és a seattlei repülő fél 11-kor indult, 1 óránk volt átszállni, Jakab mindent rögtön megtalált mintha 100-szor járt volna már itt. :)
Úgyhogy minden rendben volt.

A repülőn aludtam pár órát, bár elég kényelmetlen volt, és sajnos legközépen ültem, ezért nem láttam ki :( de Párizsig szép képeket csináltam.

Egy 21 éves román lány ült mellettem, mesélte hogy jön Amerikába szerencsét próbálni, házvezetőnő lesz egy családnál amúgy nem ismer senkit, otthon Romániába meg 14-en testvérek...Valami angolszerü nyelven és kézzel lábbal kommunikáltunk mondtam neki, hogy néha az egy öcsém is elég nekem... Dehogyiss! Nagyon szeretlek Dávid! (ha ezt olvasnád:)) A másik oldalamond Vito Corleone ült még a hangja és a stilusa is kiköpött olyan volt XD

Mikor leszálltunk Lenny már várt minket. Nagyon, nagyon jófej és kedves ember! Először hazahozottt a házába, gyönyörü helyen van a Steward park mellett és látni az ablakból a Washington-tavat! Megmutatta a szobánkat, az ágyam akkor mint egy királyi ágy nagyon király! Alig birtam elhinni, hogy itt vagyok! ITT AMERIKÁBAN! ÉN!!!
Miután lepakoltunk szinte rögtön indultunk. Először vásárolni mentünk többek között Jakabnak kerestünk pulcsit, mert az sajnos a reptéren hagyta valahol... Eléggé pehesek voltunk mert nem találtunk sehol! Nőibe volt egy csomó (én vettem is magamnak egyet :)), de férfibe egy darabse. Utána ettőnk a Five Guysba igazi amerikai Hamburgert és Hotdogot!
Ez után következett a városnézés!
erről majd később... :)

Indulás előtt 4 órával

Épp éjfél van és egyre fogy az időm, pedig aludni kéne... A szobám romokban, a táskám behúzva a szobaközepén ami 0,1 kg-val kevesebb elvileg a megengedett értéknél...
Hát szuper, ennél többet már nem tudok kipakolni belőle, remélem a reptéren nem más a mérleg :P
Még utoljára chatelgetek facebookon és msnen mindenkivel, és nem bírom abbahagyni, néha már azt hiszem tényleg függő vagyok...
Az átszállástól már most félek, főleg hogy hallottam hogy Zsófiéknak is elég gázos volt...
Ezen kívül persze annyira izgulok és alig várom!!! Bár elég furcsa, hogy úgy megyek ki egy idegen országba, hogy semmit sem tudok arról kb. hogy mit fogok csinálni, de majd csak kiderül.
Vigyázni gyerekekre azért egy elég tág fogalom.. És persze most jut esezembe csomó minden amit nem csináltam meg, több zene az iPodomra, mi a *** lehet csinálni 12 óráig egy repülőn ülve? Majd csak túléljük...
Meg persze remélem a repülőgéppek sem lesz semmi gond mert ezaz egyik rémálmom...
Remélem ma éjszaka nem ezzel fogok álmodni :)
Jó éjt!

P.S.: az is előfordulhat hogy ez lesz az egyetlen blogbejegyzésem sajnos, mert nem tudom, hogy ott a táboron belül lesz-e egyáltalán internet, mindegy ártani nem árt... :)